2018. 01. 13.     ninaa     személyes    0 comments

Sziasztok drágák! Kicsit talán megkésve, de jöttem én is egy kis karácsonyi ajándéklistával, amit a szeretteimtől kaptam. A lista nem lesz túl hosszú, hiszen csak családi körben volt ajándékozás. Na de nem is húzom tovább az időt, lássuk mit hozott a “Jézuska”.

Tovább olvasok

2018. 01. 01.     ninaa     személyes    2 comments

Sziasztok! Igen, ismét itt, ismét én. Először is hagy mondjam el, miért újra itt írom a kis posztjaimat. Bár különösebb oka nincs, csak egyszerűen annyira már nem érzem jól magam a gportál felületén. Hiányzik az az érzés, hogy blogos felületen írjak, ahol rengeteg blogger található. Hiányzik az, hogy tanuljak, hogy egy újabb felületet ismerjek ki. “Sajnos” most lesz idő rá, amire az évösszegző mini bejegyzésben kapni fogtok választ. Szóval ja, ezek a főbb okok. Az meg még plusz pont, hogy később, a közeljövőben szeretnék saját domaint. Azt itt is lehet, ugye? Segítetek abban, hogy hogyan jutok hozzá? Előre is köszönöm. Na, de térjünk is rá a poszt eredeti témájára.

VISZLÁT 2017,
HELLÓ 2018!

A soha viszont nem látásra kedves 2017. Nem volt egy túl eredményes év, a világ számára sem, hiszen a rengeteg terrortámadásnak köszönhetően sok fájdalom keletkezett, emellett pedig rengeteg híresség is búcsút mondott az életének, önszántából, vagy sem. Csak, hogy megemlítsek párat: a Linkin Park énekese, Chester vagy a SHinee egyik tagja JongHyun és ott van a magyar énekesnő Fábián Juli vagy a playboy megalkotója Hugh Hefner. Szóval sajnos különböző tehetségek szárnyalnak tovább a mennyben. Arról pedig ne is beszéljünk, hogy a kedvenc kpop csapataim feloszlottak, akik által én megismertem a koreai zenét. Szomorú volt emiatt is az év.

Az én életem pedig… elég furán alakult. Leginkább szerencsétlenség követte a szerencsétlenséget. A munkatalálás a legrosszabb, mind közül. Mire az év utolsó két hónapjára megtaláltam azt, amit szeretek is csinálni, jó is vagyok benne, bár volt hova fejlődni, de csak sajnos a karácsonyi hajtásra sikerült alkalmaznia a főnöknek. A későbbiekben a támogatástól függ, hogy mi lesz velem. Az angol tanfolyam sem sikerült, és akárhogy igyekeztem megbuktam rajta. Most, hogy 25+ vagyok, esélytelen még egy tanfolyamra bekerülni, pedig egy kereskedelmi/eladói végzettség annyira megkönnyítené az életem. Szóval ja, az idei évben is kereshetem a megfelelő munkahelyet, és minden tanfolyamra, ami persze nőknek szól, jelentkezni fogok.. hátha.. Nem vagyok válogatós, tényleg voltam gyárba, konyhai kisegítő, postás (ami nem lett volna rossz, ha felvesznek.. vagy épp nem küldenek el egy másik városba..).. de remélem hamarosan ismét webshop szerkesztő, vagy valami webes felületet kezelő munkám lesz. Igyekezni fogok a legtöbbet kihozni magamból. Bár az lenne a legjobb, ha saját vállalkozást indíthatnék, de azt még bőőőven át kell gondolnom. A munkakeresés mellett úgy érzem a barátaim nagy részét is elvesztettem. Vagy messze van és már csak az internet segítségével beszélhetünk, vagy közbeszól a szerelem, ami nem is baj, csak időt kéne szakítanunk így is egymásra. Kicsit talán egyedül érzem magam, bár az megnyugtat, hogy a bloggerek körében nagyon sok barátra tettem szert. ♥

Mit is írhatnék még? Szerelem az még mindig dúl. A családdal kapcsolatban nincs mit írnom. Viszont szilveszter napjára lett egy cane corso és labrador keverék kutyusunk, sajnos a testvéreit megmérgezték, így még kérdéses, hogy meddig lesz velünk Kira. Nagyon kis félénk még, de eszeget, féltjük, reméljük életben marad. Túlélő lesz ♥

Szegény blogocskám költözött ide – oda, amit Ti olvasók, látogatók nem biztos, hogy jó szemmel néztetek. Elnézést kérek érte. Azt hiszem, meg kell állapodnom. Ez az egyetlen ígéretem lesz 2018 – ra, hogy a blogom már nem költözik sehová. Maradok a fenekemen. Amúgy ebben az évben nem jelentkeztünk versenyre, de egy nagyon jó közösség tagja lettünk, emellett díjakat kaptunk, amiket köszönünk szépen, látogatókkal teli vagyunk és remélem a jövőben is velünk tartotok. Hogy miért írtam most többesszámba? Na azt nem tudom, de sziaa fromninaa.bs, viszlát gp.. örökre!

Azt hiszem ennyi. A 2017 egy borzasztó év volt, bár nekem a 2016 is. Remélem most már kapok egy boldogságban, kisebb gazdagságban és szeretetben teli 2018 – at.

Vannak – e céljaim, ígéreteim? Voltak, mindig. Azonban kevés lett betartva. A szokásosakat elmondhatnám, hogy szeretnék megszabadulni pár kilótól. Munkát fogok találni. Megtanulok főzni, sajnos nagyon nem az erősségem a konyha. Viszont nem tudom, mennyire sikerül majd betartanom őket. Igyekezni fogok, ígérem.

Egy valamit viszont elárulhatok. A blogom címe: fromNinaa. A tárhely pedig blogspot. Mert csak. A saját domain pedig időközben majd csak eljő’.

Kívánom nektek, hogy legyen 2018 a Ti évetek, a Mi évünk, a bloggerek éve! Boldog új évet mindenkinek!

2017. 12. 23.     ninaa     személyes    0 comments

Gondolom nektek is vannak olyan vágyaitok, amiről tudjátok, hogy még egy ideig nem fogjátok megkapni vagy megszerezni (de lehet, hogy soha nem lesz a kezetekben az áhított ajándék), viszont mégis szeretnétek, reménykedtek, hogy talán a fa alatt lesz. Természetesen most a megfizethető, de mégis megfizethetetlen vágyakra gondolok. Gondolkozzatok el és írjátok le nekem, hogy ti mit szeretnétek a legjobban, de egyelőre elérhetetlen a számotokra.

Hogy mi az én álomajándékom? Egyre jobban szeretnék szert tenni erre a tökéletes lustáknak való gépezetre. A neve: hoverboard vagy segway vagy nem is tudom pontosan mi, de A.K.A.R.O.M! Igazából ha megvásárolnám, akkor az egész fizetésem rámenne, szóval még csak vágyakozok utána és addig, amíg vannak fontosabb dolgok, amikre költenem kell, addig marad a boltok polcain. Hogy pontosan mi ez? Lábbal irányítható “gördeszka”. Csak némileg komolyabb verzióban, de nem vagyok benne biztos, hogy ezt így kéne leírni. Viszont, ha eddig még nem jöttetek rá, hogy miről hablatyolok nektek, akkor itt lesz egy videó, ami mindent elárul róla:

Azt hiszem minimum 70-80 ezer forint az ára, de ennél természetesen vannak jóval drágábbak is. Persze van még egy vágyam, amit már jó pár éve szeretnék: Japán körút. Kifizetve az idegenvezetőt, a szállást, a repülőjegyet, mindent. Ez egy mégtökéletesebb ajándék lenne. ♥

Nektek van ilyen nagyobb, vagyis drágább kívánságotok, amit szívesen látnátok a karácsonyfa alatt?

2017. 10. 28.     ninaa     személyes    0 comments

Sziasztok! Hamarosan véget ér az októberi hónap és ilyenkor mindig előjön egy kis vita az emberek közt. Hiszen minden évben probléma, hogy a magyarok november elején a holtakra emlékeznek és nem halloweent tartanak, mint az amerikaiak. Ez természetesen nem mindenkinél van így, hiszen vannak olyanok, akik az amerikai hagyományokat szeretnék erősíteni. Én is leginkább ezek közé az emberek közé tartozom.

(kedvenc zene, kedvenc amv, egyik legjobb anime)

Míg október 31 – én a halloween kap főszerepet és tököket faragunk, beöltözünk és egy jót bulizunk, addig november elsején és / vagy másodikán megemlékezhetünk elvesztett szeretteinkre. Én úgy érzem, hogy mindkét ünnep szerepet kell kapjon életünkben. A gyerekeknek nagyon jó móka lehet ez a szellemnek öltözősdi és így el is fogadhatják, hogy a kísértetek nem mindig rosszak vagy gonoszak. Nem fognak félni, ha ők is beöltözhetnek. Ebben természetesen nem vagyok biztos, de én így gondolom. A felnőttek körében mára már elvesztette azt az imázsát, hogy rémisztően kell kinézni, mert a szexiség átvette a főszerepet, aminek én nem kifejezetten örülök. Még ha ezt a párunknak mutatnánk meg egy forró éjszakán, azzal semmi gond nem lenne. Viszont számomra az, hogy pl. egy szexi hófehérkének öltözök, vagy egy szexi boszorkánynak.. az nem halloween. Egy kis vér, egy maszk, vagy bármi, ami kissé rémisztővé teszi a kosztümünket, már jobban néz ki és azt mondom rá, hogy király!

A mindenszentek pedig az elvesztett szeretteinkről szól. Én két nagypapómra szeretnék megemlékezni és gyertyát gyújtani. Bár az évben mindig többször megyünk a sírt ápolni, meglátogatni, de ezen a napon mindenki szükségét érzi annak, hogy ki kell mennie és ez így van rendjén.

Az én keresztszüleim hívők. Én félig ateista. Hogy ezt hogy sikerült elérnem? Hát fogalmam sincs. Egyszerűen csak nem hiszek istenben és úgymond semmilyen vallásban. Nem vagyok vallásos, ez a helyes megfogalmazás. Nemrég a karácsonyról is szó esett, megkérdeztük tőlük, hogy ők miért nem tartják?! Igazából a válaszra nem nagyon emlékszem, de arra igen, hogy azt mondta, hogy mások sem azért karácsonyoznak, mert Jézus születését ünneplik ezzel, hanem csak az ajándékok miatt és a szeretett ünnepének tartják. Amivel teljesen egyet értek… ezzel pedig arra akartam kilyukadni, hogyha a legtöbb ember nem azt “ünnepli”, amiért az adott ünnep szól, akkor a Mindszentekkel és a Halloweennel miért kell problémázni? Ti melyik ünnepet tartjátok? Vagy hasonlóan hozzám, mindkettővel egyesültök?

2017. 10. 24.     ninaa     személyes    6 comments

Röviden – tömören: szar. Akár nagy betűvel is írhatnám. Sajnos amióta befejeződött az angol tanfolyam, ami nem sikerült úgy, ahogy szerettem volna, azóta semmi munkalehetőségem nincs. Várjatok, ez így nem igaz. Volt, és oda szinte bárki bármikor mehet, de én gyenge vagyok. Bevallom.

Tovább olvasok